15/09/2025
Otthon Start? Avagy a két hete megindított, mostanra a csapból is folyó, állami kamattámogatást nyújtó program valójában milyen típusú ingatlanok megszerzéséhez ad lehetőséget az ún. FIX 3 %-os kölcsönnel – az ügyvéd szemével.
Ezt szeretném röviden – a teljesség igénye nélkül – megvilágítani, mivel ügyvédként ingatlan adásvételi szerződések készítésével is foglalkozom, és most gyakran előforduló kérdés a (potenciális) vevők körében, hogy vajon a kiszemelt ingatlan vételára megfizetéséhez az általuk kölcsönből fizetendő részéhez igénybe tudják-e majd venni.
A feltételek széles körűek, ezért mindenkit arra biztatok, hogy az ingatlanról a lehető legtöbb információt próbáljon elkérni már az egyeztetés folyamatában az eladótól, és még a szerződéskötés és bármilyen fizetési kötelezettségvállalás előtt a kiválasztott banknál, hitelintézetnél tájékozódjon a feltételekről.
Általában is javaslom a feleknek a műszaki dokumentációk ellenőrzését, és műszaki szakértő véleményének a beszerzését vásárlás előtt, illetőleg az ingatlan friss tulajdoni lapja mellett lakások esetében a Társasházi Alapító Okirat vagy Lakászövetkezeti Alapszabály bekérését, alaprajzok ellenőrzését, illetőleg családi házas ingatlanok esetében a térképen való ellenőrzést, hogy az ingatlanon feltüntetett épület egyezik-e a valóságban látottal.
Amit a hitelprogram keretében folyósítandó kölcsönökről szinte mindenki tud, az az, hogy az erről szóló, az ún. az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3 %-os lakásh*telről szóló 227/2025 (VII.31.) Kormányrendelet célként az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét határozta meg, de a rendelet által szabályozott kivételek sor miatt nem is olyan erős kritérium ez.
De akkor mégis milyen ingatlanokat nevesít a támogatható ingatlanok között otthonnak a Kormányrendelet?
A Magyarország területén lévő:
- belterületi lakást,
- egylakásos lakóépületet,
- tanyát és
- birtokközpontot.
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra akkor igényelhető ilyen kölcsön, ha a hitelcél szerint otthont jelentő ingatlanrész kizárólagos tulajdonosává válik a szerző.
Lakóingatlan résztulajdonának megszerzése azonban nem lehetséges.
A megszerezni (vásárolni, építeni) kívánt ingatlan értékére vonatkozóan megadott kritérium az alábbi:
- lakás esetén max. bruttó 100.000.000,- Ft,
- egylakásos lakóépület (ház), tanya és birtokközpont esetén max. bruttó 150.000.000,- Ft.
A képet azonban árnyalja, hogy vásárlás esetén a vételár legfeljebb 20 %-kal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.
A támogatással érintett lakóingatlan vonatkozásában a vételárra, bekerülési árra vonatkozóan megállapított további korlát, hogy a megszerzett (megvásárolt vagy épített) otthon alapterületének négyzetméterára nem haladja meg az 1.500.000,- forintot.
Itt megjegyezném, hogy a rendelet nem szabályozza, hogy itt a bruttó / nettó vagy hasznos alapterület lesz-e a számítás alapja, ebben is vannak még jelenleg nyitott értelmezési kérdések, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
A CSOK Plusz rendelet szerint hasznos alapterület a lakáson belül közvetlenül megközelíthető helyiségek hasznos alapterületének összegét szabályozza, ahol a belmagasság min. 1,90 m.
A hasznos alapterületbe azonban nem tartozik bele pl. a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség.
Az alapterület egy lakás esetén vélhetően a tulajdoni lappal megegyező négyzetméter lesz, de érdemes itt is ellenőrizni erkély, loggia, terasz esetén, hogy ezek beszámításra kerültek-e feltüntetett négyzetméterárban (pl. alapító okirat mellékletében csatolt záradékolt alaprajzból, leírásból).
Egyéb lakóingatlanok esetén pedig a műszaki dokumentáció alapján szükséges megállapítani, és méréssel ezt ellenőrizni.
Fentiek már csak azért is különös körültekintést igényelnek, mert a rendelet szerint a vevő / építő, azaz a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy kötelezettsége az, hogy igazolja az alapterület egy négyzetméterre vonatkozó árát
- otthon vásárlása esetén az adásvételi szerződés alapján készített számítással,
- építés esetén a bekerülési költség igazolására alkalmas építési költségvetéssel.
Fontos megjegyezni az ingatlanok körét illetően, hogy bár az ingatlanok típusa szerint a finanszírozható ingatlanok köre széles, a jogszabályi feltételek arra is kitérnek, hogy a fentiek szerint otthonnak minősülő ingatlannak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie.
Erre a kormányrendelet nem ad külön szempontot, nem szabályozza itt az elvárásokat, de többek között a CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet és a magyar építészetről szóló törvény rendelkezéseit is felhívja az értelmezésnél, így ezeket is alkalmazni kell, illetve az ebben foglalt feltételek meglétéről is érdemes még az egyeztetés folyamatában tájékozódni, illetőleg a kiválasztott hitelintézet értelmezését is figyelembe venni.
Ebben még lehetnek eltérések, mivel vannak nyitott értelmezési kérdések vagy akár várhatóak változások is.
A főbb elvárásokat ismertetve, a CSOK Plusz hitelprogramra vonatkozó rendelet szerint jelenleg a lakhatás feltételeinek egy ingatlan akkor felel meg, ha:
- 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá
- fürdőhelyiséggel és WC-vel,
- közműves villamosenergia-szolgáltatással,
- egyedi fűtési móddal,
- közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik, és
- közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;
+ Egylakásos lakóépületnél a lakhatásra alkalmasság megítéléséhez szabályozott kritérium az, hogy az épület önálló tető-és épületszerkezettel rendelkezik.
Ez utóbbit építészeti-műszaki dokumentációval vagy egyébként a többi feltételeknek megfelelést építésügyi műszaki szakértő szakvéleményével is lehet igazolni, ha a kölcsönigénylésnél kiválasztott bank ingatlan-értékelési szakvéleménye alapján történő helyszíni szemle során esetleg ezek közül bármely hiánya miatt a lakhatási igények kielégítésére alkalmassága nem kerülne megállapításra.
Ilyen dokumentum rendelkezésre állása esetén ezen okból a hitelintézet nem utasíthatja el a kölcsönkérelmet, ezért mindenekelőtt érdemes az Otthon Start hitellel való bármely ingatlanszerzés feltételei között ennek meglétét és igazolhatóságát tisztázni.
Újépítésű belterületi lakóingatlanok építésére vonatkozó követelményekre figyelemmel ennek a meglétét az eladó, illetőleg építtető igazolja, enélkül a használatbevételi engedély kiadására egyébként sem kerülhetne sor, de régebbi, használt ingatlanok, illetőleg külterületi ingatlanok (tanya, birtokközpont) esetében ez körültekintő utánajárást igényel a felektől, hogy valamennyi megkívánt feltétel adott-e vagy igazolható-e.
Minden ügy egyedi értékelést igényel, ezért amennyiben tudok segíteni a közeljövőben megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó szerződéskötésnél, az irodai elérhetőségeken fogadom az erre írányuló megkeresést.
Mindenesetre bízom abban, hogy az összefoglalómmal általánosságban is segítettem a tájékozódást, ha esetleg ennek a kölcsönnek az igénybevételével tervez valaki ingatlanszerzést.