28/09/2024
Közös vagyon, vagy különvagyon – Kinek mi jár válás esetén?
Sajnos, ami rohanó világunkban egyre gyakrabban előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lehet a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket.
Mi a közös, és mi a különvagyon?
Rengeteg a tévhit arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának és mi külön vagyonnak, ez derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felméréséből.
Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította. A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, míg sokan hibásan abban a tudatban élnek, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet a törvény alapján közös vagyona.
A házastársi közös vagyon fogalma
Főszabály szerint a házasság alatt közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, a felek által keresett munkabér, sőt akár a lottón nyert pénz is mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vállalt tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként.
A törvény alapvetése tehát, hogy minden közös, azonban természetesen vannak kivételek: ezek a felek különvagyonába tartoznak.
A különvagyon
A törvény alapján a házastársak különvagyonához tartozik:
• a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
• a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
• a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
• a személyét ért sérelemért kapott juttatás
• a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
• továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Házassági vagyonjogi szerződések
A házassági szerződés sokunk fejében valami olyat jelent, ami csak a gazdagokat érinti, akik nem szerelemből házasodnak, és akkor kerülünk a legközelebb hozzá, ha valamilyen sorozatot nézünk a tévében. Pedig ez egyáltalán nem így van.
Akkor kinek érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötnie?
Ha el szeretnék kerülni a hosszas és költséges bírósági procedúrát – ahol a bíróság a törvényes vagyonjogi rendszer alapján dönt -, illetve a család belső ügyeit nem kívánjuk kiteregetni, vagy akár a ki akarjuk zárni a másik házastárs felelősségét az általa felvett hitel vagy vállalkozói tevékenység kockázatai alól, jobban tesszük, ha házassági szerződést kötünk.
A szerződés lényege, hogy felek vagyonmegosztása eltérjen a törvényi szabályoktól.
Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződések csak akkor érvényesek, ha azokat ügyvéd vagy közjegyző készíti.
Amennyiben házassági szerződést szeretne kötni, keresse irodánkat bizalommal!