17/10/2017
A Haris köz és az oldalfalait alkotó 3-3 társasház csak 1910-óta létezik. Korábban ugyanis itt még három nagyméretű, hátsó telekfrontjain összeérő emeletes ingatlan állt, amelyeket csak 1872-ben választottak szét két (450, 424) házszámmal rendelkező épületté.
A nagyobb méretű telket és a rajta elnyúló szabálytalan alaprajzú földszintes épületet a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca 8. szám felől lehetett megközelíteni. Erre az épületre 1821-ben építette rá gróf ráckevei Horváth Nepomuk János (1774-1847) huszárkapitány a második emeletet Brein Ignác terve szerint.
Horváth egyébként igen érdekes ember volt: A Radetzky huszárezred vezetőjeként ugyanis 1814-ben ő kísérte a francia fogságából kiszabaduló VII. Pius (1742-1823) pápát a Taro folyótól Rómáig. Az Alpokon átkelve a huszártiszt saját köpönyegét terítette a 72 éves egyházfőre, hogy az meg ne fázzon a hideg hegyi levegőn. VII. Pius pápa hálából a Krisztus-rend (Ordine Supremo del Cristo) kitüntetésében részesítette. A hagyomány szerint Petőfi Sándor (1822-1849) költő, nemzeti hős róla mintázta „János vitéz” alakját. Az épület az 1840-es években a konzervatív szellemű politikusok és újságírók gyülekezőhelye volt.
A kisebbik telken felépített ház a Váci utca 30.-ra futott ki. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa 1803-tól 1815-ig Crettier Jakab kereskedő, majd onnantól Schaffer János kőszegi gombkötőmester volt. Az épületben szintén ekkor alapították meg az egykori Városház térre (ma Piarista-palota) néző gyógyszertárat. A patikát 1832-ig Müller József, 1868-ig Scholz János, 1872-ig pedig ifjabb Wagner Dániel vezették. 1871-ben itt alapította meg jól felszerelt könyvnyomdáját Buschmann Ferenc, valamint Schöberl Róbert a kárpitos üzemét. Szintén a később Luczenbacher-háznak hívott épületben működött Budapest egyik legmodernebb és legszebb fényképészeti műterme is, amely idősebb Uher Ödön tulajdonában állt.
Annak ellenére, hogy a görög származású Haris Gergely (1820-1910) Pest-Buda 11. legnagyobb adófizetője és felesége Petrovits Anna 1866-ban ezt a földszintes lakóházat jelentősen átalakíttatta Gottgeb Antal terve szerint, 1872-ben a házaspár mégis lebontatta közös tulajdonukat Dahmer Henrikkel.
Haris 1875-ben Feszty Adolf tervei alapján a kettős telekre egy olyan eklektikus stílusú átjáróházat építtetett, amelynek fedett udvarából 14 üzlethelyiséget lehetett elérni. A kőfaragómunkákat Kelendorfer József, Radl András, a műlakatosmunkákat Sckwartz Antal végezték el. Az 1877-ben átadott háromemeletes, gazdagon színezett sgrafittódíszes és gipsz-domborműves épület köríves alaprajzú udvara felett vasszerkezetű üvegkupola helyezkedett el, amelyet Oetl Antal vasöntödéje szállított le. A Haris-bazárra keresztelt épület keleties hangulatot árasztó, díszes kis utcácska volt. Szobrokkal, pálmafákkal, szépen kirakott mozaikpadlóval, szökőkúttal díszítették. A 10 lakás egyikében lakott a Haris család is.
1885. április 2-án délután négy és fél öt között borzalmas kettős gyilkosság történt dr. Altmann Mór főbérlő lakásában (II. emelet 29-es ajtó). A 20 éves Végh (Peschnek) Verona prostituáltat és 8 éves unokahúgát, Buday Rózát a hasuknál fogva felvágták és kibelezték. A rendőrség kevesebb, mint 24 óra alatt elfogta a tettest, a 25 éves Balentics Imrét, aki bevallotta, hogy csak azért ölte meg a „Giza” kasszírnőként ismert Veronát, mert a lány visszautasította a közeledését, amiért nem tudott neki fizetni. A kiskorú Buday Rózának pedig csak azért kellett meghalnia, mert szemtanúja volt a gyilkosságnak. Az eset pikantéria, hogy a hasfelmetszések és nyakelvágások pillanatában pont otthon volt dr. Altmann Mór orvos is, aki csak azért nem avatkozott bele az emberölés folyamatába, mert a szomszéd szobában nem akarta megszakítani intim együttlétét Laziszics Olga nevezetű prostituálttal. Kórós elmebetegségére hivatkozva a bíróság a gyilkost tébolydába záratta, ahol három hónap múlva -július 2-án- tuberkulózisban meghalt.
Adómentesség miatt a Haris-bazárt 1910-ban bontatta le Haris Gergely, hogy az épület helyébe 1909 és 1911 között Rainer Károly terve és Gerstenberger Emil kivitelezésében felépíthesse a sikátorszerű Haris közt, amelynek térfalait 3-3 darab ötemeletes manzárdtetővel bérházzal „bélelték ki”.
A Haris köz 1. szám alatt 1922 októberében nyílt meg a Bálint Ernő és Dénes Lajos vezetette Helikon Galéria, amely csak 1923-ig működött. Szintén ebben az épületszárnyban kezdte el működését 1922-től Werner Irén fotóművész is, aki többek között rengeteg fotót készített Karinthy Frigyes (1887-1938) íróról, Kodály Zoltán (1882-1967) és Dohnányi Ernő (1877-1960) világhírű zeneszerzőkről is. Az épületben élt dr. bikafalvi Máthé Lajos (1864-1917) fogorvos és dr. Merschitz Kálmán törvényszéki bíró is.
A Haris köz 2. számú házban alapította meg 1913-ban Rippl-Rónai József festőművész Kernstok Károly, Vaszary János festőkkel és Vedres Márk szobrásszal közösen azt a Művészháznak hívott képzőművészeti szabadiskolát, amely a párizsi Julian Akadémia kötetlen szellemében működött, és ahol nem sosem volt vizsga.
A Haris köz 4. szám alatti lakásában hunyt el Tőry Emil (1863-1928) műépítész, egyetemi tanár, építészeti szakíró. Ez a ház lett 1966-ban a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat és a 21. sz. Autóközlekedési Vállalat központja. A Haris köz 6. szám alatt- az egykori Gizella Panzióban élt- haláláig gróf Salm Hoogstraeten Alfrédné báró Erlanger Adolfine (1863-1945), akinek apja, Victor Alexander Freiherr von Erlanger 1872-ben koncesszióban felépítette a GYSEV vasút Csorna- Sopron- Neufeld an der Leitha oldalszárnyát.
A magánutcaként működő Haris közt 1952-ben államosították. Az utca sétáló jellegét az 1980-as évek elején alakították ki.
forrás: UrbFace
