27/03/2024
Ki a közös képviselő, és mi az intézőbizottság?
A perbeli cselekvőképesség a társasház képviseletét ellátó közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.
Példánkban azért is szerepelt a 6 lakásos társasház, mivel ezen önálló lakásszám az, ameddig nem kötelező a társasház képviseletére közös képviselőt megbízni, vagy intézőbizottságot választani, hanem elegendő, ha a tulajdonostársak a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint, külön szervezet létrehozása nélkül intézik a házzal kapcsolatos ügyeket. Természetesen ekkor is célszerű kijelölni azt a személyt, vagy személyeket magunk közül, akik a szükséges feladatokat és ügyeket viszik.
A társasház közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, aki jogosult megválasztani a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot.
A társasház közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.
A közös képviselő tehát a közgyűlés által választott és a társasházzal megbízási jogviszonyban álló természetes személy vagy ezen feladatokra szakosodott cég, az új szabályok szerint pedig akár ügyvéd is lehet.
Mentés
Intézőbizottságot általában nagyobb lakásszámú társasháznál választanak, ahol a képviseleti tevékenység több fő bevonásával így hatékonyabban megoldható. Intézőbizottság választása esetén megválasztja a közgyűlés az intéző bizottság elnökét is. Amennyiben a társasházközösség az intézőbizottság választása mellett dönt, akkor legalább 3 tagú – egy elnökből és legalább további 2 tagból álló – intézőbizottságot kell választania. Amíg közös képviselőnek akár természetes személy, akár cég, vagy ügyvéd megválasztható úgy, hogy nem is tulajdonos a társasházban, addig az intézőbizottság tagjait kizárólag a tulajdonostársak közül választhatja a közgyűlés. Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt: tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:
aki büntetett előéletű,
aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik a törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget a törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, akinek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, akkor legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel (például társasházkezelői OKJ-s szakképesítéssel), és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
Abban az esetben, ha valaki a társasházzal kötött szerződés szerint üzletszerűen végez társasházkezelői vagy üzletszerű ingatlankezelői tevékenységet, úgy ezt a tevékenységét be kell jelentenie az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak (Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Járási Hivatala), aki erről közhiteles nyilvántartást vezet.
Melyek a közös képviselő és az intézőbizottság feladatai?
a közgyűlés határozatait kell előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
közölni kell és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit,
a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát,
a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni,
közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.
