Sashegyiné Dr. Szászi Erika egyéni ügyvéd

18/06/2026

10/06/2026

Sajnos jellemző probléma, amiről beszélni kell, mert akár a szülői felügyeleti jog megvonását is magával vonhatja az elidegenítő szülő részéről!

A szülői elidegenítés (Parental Alienation Syndrome - PAS) valóban nem a nemtől vagy a lakóhelytől függ, hanem a szülő manipulatív viselkedésétől, amely megfosztja a gyermeket a másik szülőhöz fűződő egészséges kapcsolatától.

A szakemberek szerint az elidegenítő magatartás felismerése kulcsfontosságú a gyermek pszichés védelme érdekében.
A leggyakoribb figyelmeztető jelek közé tartoznak:

▪️Információ-visszatartás:
A gyermek napi életével, iskolai vagy orvosi dolgaival kapcsolatos hírek elhallgatása a másik szülő elől.
▪️A másik szülő leértékelése: A gyermek jelenlétében tett becsmérlő megjegyzések, a másik szülő hibáinak folyamatos felhánytorgatása.
▪️Kényszerű választás: A gyermek lojalitásának tesztelése (pl. "Ha elmész hozzá hétvégén, azzal engem bántasz").
▪️A szülői szerep bitorlása: A másik szülő "szülői státuszának" megkérdőjelezése a gyermek előtt, vagy annak elérése, hogy a gyermek a másik szülő nevét ne használhassa.

A szülői elidegenítés nem a szülő nemétől vagy a gondozási státuszától függ.
Az a szülő válik elidegenítővé, aki tudatosan vagy tudattalanul akadályozza a gyermek és a másik szülő kapcsolatát, rombolja a másik szülő képét, lojalitáskonfliktusba sodorja a gyermeket, vagy arra készteti, hogy válasszon a szülei között.
Ez lehet az együtt élő (gondozó) szülő, de lehet a kapcsolattartó szülő is. A gyermek szempontjából nem az a döntő kérdés, hogy ki hol lakik, hanem az, hogy ki sérti a gyermek jogát ahhoz, hogy mindkét szülőjéhez biztonságosan kötődhessen.

Az elidegenítés nem anya- vagy apaügy, és nem gondozó vagy kapcsolattartó szülő kérdése.

Ez azért fontos pontosítás, mert sokan tévesen úgy gondolják, hogy az elidegenítés automatikusan a gondozó szülőhöz kötődik. A gyakorlatban bármelyik szülő tanúsíthat ilyen magatartást, és a gyermekre gyakorolt káros hatás ugyanaz marad.

05/05/2026

A minap a kezembe került az a jogszabályi kommentár, amit közel 10 éve írtunk akkori minisztériumi dolgozókkal, egyetemi oktatókkal közösen és az alábbi gondolatok merültek fel bennem:

A rokkant ellátórendszer 2012 évben átalakult, hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló jogszabály. A nyugellátást megállapító szervek hatásköréből átkerült a feladat a rehabilitációs hatóságokhoz, a szakmai irányítást pedig az ONYF-től az NRSZH vette át, majd a terület később az SZGYF-hez került, de onnan is kiszervezték, az ellátási területen dolgozókat munkajogviszony keretei közé kényszerítették, a feladat további részei a BM-be kerültek.

Ekkor nagyon sok szakember hagyta ott a pályát, a területnek azóta sincs egységes szakmai irányítása és a rehabilitációs hatóságok munkáját támogató szervezetrendszere, a terület hányatott sorsa a gyakorlatban is érzékelhető és szinte kiállt az újraszervezésért és átalakításért.

Bízom benne, hogy ez a feladat a jelenlegi szervezeti átalakítások során elnyeri azt a meghatározó szerepet, amit 2012-ben szántak neki és újra kiemelt ügy lesz a rokkantellátórendszer megnyugtató módon történő működtetése.

29/04/2026

A Válasz Online cikke a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellen másodfokon is pert nyert ügyünkkel kapcsolatban, melyben Ügyfelemet kérdezték a vezetői megbízás visszavonásához vezető úttól a másodfokú pernyertességig tartó időszakról.

„Már három éve elkezdtem lebontani a NER-t” – először szólal meg a pernyertes gyermekvédelmis Sashegyi Zsófia | 2026.04.29. | Interjú Három év után másodfokon is pert nyert munkáltatója ellen a megyei gyermekvédelmi vezetőből nevelővé visszafokozott Wettstein Dániel Istvá...

01/04/2026

Kedves Ügyfeleim!

2026. április 13. napjáig szabadságomat töltöm, melyet követően újult erővel, töretlen lelkesedéssel és - remélhetőleg :) - kipihenten várom megkereséseiket.

Addig is Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok! 🐰🐣🐥🥚

01/04/2026

Az országgyűlési képviselői választásokhoz kapcsolódó munkaidő kedvezmények

A jogalkotó a munkavállalók számára jogszabályokban biztosít garantált munkaidő kedvezményeket annak elősegítése céljából, hogy az Alaptörvényben biztosított választójogukat abban az esetben is gyakorolni tudják, ha a választás napján beosztásuk szerint vagy rendkívüli munkavégzés elrendelése miatt a munkahelyükön kellene munkát végezniük.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés m) pontja szerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a választások (illetve helyi vagy országos népszavazások) napján a szavazáson történő részvétel céljából legfeljebb 2 óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a 8 órát.

A jogalkotó az Mt. 51. § (7) bekezdésében pedig általános jelleggel kötelezettségként írta elő a munkáltatók számára azt, hogy a munkavállalóik számára tegyék lehetővé a választásokon, népszavazáson való részvételt. Az együttműködési kötelezettség azonban ebben a körben terheli nem csak a munkáltatót, hanem a munkavállalót is, hiszen bizonyos esetekben a választójog gyakorlásának elősegítéséért a munkavállalónak is tennie kell (pl. bizonyos esetekben a törvényben meghatározott módon bejelentett átjelentkezéssel). A fenti, két órás mentesülésre vonatkozó rendelkezés azonban konkrét munkáltatói kötelezettséget rögzít.

A választási eljárásról szóló 2013. évi ###VI. tv. a fentieken túlmenően munkavégzés alóli mentesülést rögzít a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja számára a szavazás napján és az azt követő napon.

Fontos tudni, hogy a fenti jogszabályok alapján a jogszerű távollét időtartamára a munkavállalókat távolléti díj illeti meg, melyet a munkáltató köteles megfizetni. Ez a távollét tehát nem fizetetlen munkaidő kedvezménynek, hanem fizetett távollétnek minősül.

A választás napján fennálló munkavégzési kötelezettség tehát nem lehet akadálya a választáson való részvételnek, így a választásra jogosult munkavállalók számára - de rajtuk kívül természetesen olyanok számára is, akik aznap nem végeznek munkát – fontos, hogy választójogukat tényleges is gyakorolják a szavazataik leadásával.