29/01/2026
HOGYAN TÖRTÉNIK A HÁZASTÁRS ÖRÖKLÉSE?
Az örökhagyó házastárs a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel (végrendelettel, öröklési szerződéssel vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel) szabadon rendelkezhet. A szabad rendelkezés korlátja a törvény által a túlélő házastárs számára biztosított kötelesrész, mint a hagyatékból való minimum-részesedés intézménye.
Házastársi öröklés végintézkedés esetén
Ha az örökhagyónak van végintézkedése, akkor az lesz az elsődleges a törvényes örökléssel szemben.
Ahhoz, hogy valóban az örökhagyó akarata döntsön, az is szükséges, hogy a végintézkedés hatályos és érvényes legyen. Hatálytalan vagy érvénytelen végintézkedés alapján ugyanis nem lehet örökölni, a végrendeletnek ezért tartalmi és formai feltételeknek is meg kell felelnie, hogy érvényes legyen.
A házastárs törvényes öröklése
Ha túlélő házastárs nem örökölne végintézkedés alapján – mert az nincs, vagy nem érvényes, esetleg más ok miatt már nem lehet figyelembe venni, vagyis nem hatályos – , vagy tesz ugyan, de azzal a teljes hagyatékot nem meríti ki, akkor a hagyaték egészére vagy végintézkedéssel nem érintett részére vonatkozóan a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása során első lépésként az elhunyt házastárs különvagyonának és a házastársak közös szerzeményi vagyonának megállapítása vár ránk. Erre azért van szükség, mert a közszerzeményi vagyon csak fele részben esik öröklés alá, a másik fele a túlélő házastársat illeti. A képet természetesen árnyalhatja, ha a házastársak az egyes alvagyonaik közötti mozgásokat házassági vagyonjogi szerződéssel szabályozták.
A túlélő házastárs a a hagyatékból egy gyermekrésznyit örököl, nem pedig haszonélvezeti jogot az egész hagyatékra, a haszonélvezeti jog csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési és felszerelési tárgyaira terjed ki. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga új házasság esetén sem szűnik meg.
Miért hiúsulhat meg a házastárs öröklése?
Amikor van végintézkedés
A házastárs ugyan készített egy végrendeletet, amiben minden vagyonát a túlélő házastársára hagyta. Később azonban változott az élet. A házastársak külön életet kezdtek, ám ennek ellenére nem került sor a válásra. A hivatalos ügyekkel nem bajlódtak, így papíron továbbra is házastársak maradtak, de már nem éltek együtt. Ezt követően a korábban végrendelkező házastárs elhunyt. Volt párja ekkor úgy gondolta, hogy mivel nem váltak el, így ő házastársként örököl majd utána.
Nem örökölhet a túlélő házastárs, ha az örökhagyó a házassági életközösség fennállása alatt tett végrendeletet a javára, de az örökléskor az életközösség már nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, valamint az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát.
Ekkor a korábbi végrendeletet nem lehet majd figyelembe venni.
A törvényes öröklés esete
A házastársak tényleges együttélésének, vagyis az életközösség fennállásának a törvényes öröklés esetén is van jelentősége.
A túlélő házastárs nem örökölhet a törvény alapján, ha az örökhagyó halálakor a házastársak közötti életközösség már nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítása nem is volt várható.
Papíron tehát továbbra is házas volt az örökhagyó és túlélő házastársa, ám a valóságban már nem együtt élték az életüket, és a mosolyszünet nem csupán átmeneti állapot volt. Ekkor hiába a papír, a túlélő házastárs nem örökölhet házastársként.
