https://redingatlan.hu/hajmasi-marti-kapcsolat/

Hajmási Márti-REDingatlan, Budai út 49-51 Üzletsor, Székesfehérvár (2026)

29/09/2026

NÁLAM VALAHOGY NAGYON GYORSAN ELTŰNIK AZ, HOGY „ÜGYFÉL”.

Persze bemutatkozunk.
Jó napot kívánok, Hajmási Márti vagyok…

Aztán nálam szinte rögtön jön a következő kérdés:
Tegeződhetünk?

Mert szerintem sokkal közvetlenebb, sokkal kényelmesebb, és valahogy az egész beszélgetés is természetesebbé válik tőle.

És azt vettem észre, hogy az esetek 99%-ban örülnek is neki.
Onnantól pedig nálam nagyon gyorsan átalakul a hangulat.

Jön valaki megnézni egy ingatlant, és nagyjából 5 perc múlva már nevetgélünk, beszélgetünk, közben persze ugyanúgy mutatom a lakást vagy a házat, elmondok mindent, amit tudni kell róla, válaszolok a kérdésekre…
de már nincs az a merev „ingatlanos–érdeklődő” érzés.

Tulajdonosoknál pedig ugyanez.
Felveszem az adatokat. Átbeszéljük az ingatlant. Fotózok. Kérdezek. Jegyzetelek.
Aztán nagyon sokszor történik az, hogy mire mindennel végzünk, még leülünk beszélgetni.

És onnantól már nem az ingatlanról van szó.
Hanem arról, hogy mi van vele:
-Mesél a gyerekeiről.
-A munkájáról.
-A terveiről.
Arról, miért adja el.
Vagy éppen arról, mi történt vele az elmúlt években.

És én ezt nagyon szeretem.
Mert nekem valahogy soha nem ment az, hogy valaki csak egy cím legyen a telefonomban, meg egy név egy megbízási szerződésen.

Én szeretem megismerni az embert is az ingatlan mögött.
És szerintem ettől lesz az egész sokkal könnyebb is.
Könnyebb beszélgetni. Könnyebb őszintének lenni. Könnyebb kérdezni.
Könnyebb jelezni, ha valamin változtatni kell.
És könnyebb megbízni egymásban is.

Persze a munkát ugyanúgy el kell végezni. A hirdetést meg kell csinálni. Az érdeklődőket kezelni kell.
Mutatni kell. Tárgyalni kell. Szervezni kell.

De én közben nem akarok egy „hivatalos ingatlanos szerepet” játszani.

Én egyszerűen Márti vagyok.

És lehet, hogy ez nem mindenkinek való.
De nálam valahogy az esetek nagy részében pár perc után már nem azt érzem, hogy egy ügyféllel ülök szemben, inkább azt, hogy egy emberrel beszélgetek, akivel jólesik egy asztalnál ülni.

És néha ebből lesz később barátság is.
Ingatlanokkal dolgozom, de közben embereket ismerek meg.

Kíváncsi vagyok:

Nektek fontos, hogy egy szakemberrel közvetlen, emberi kapcsolatotok legyen, vagy inkább maradjon minden teljesen hivatalos?

15/09/2026

TÍZ INGATLANOS ≠ TÍZSZERES ESÉLY

Attól, hogy ugyanazt az ingatlant öt, nyolc vagy akár tíz ingatlanos is hirdeti, még egyáltalán nem lesz nagyobb az esélye a gyors eladásnak.

Az elmúlt két hétben több olyan tulajdonossal is találkoztam, akik teljesen biztosak voltak benne, hogy minél több ingatlanos hirdeti az ingatlanukat, annál jobb.

Én ezt egészen másképp látom, mindezt tapasztalatból.

Mert nem az a lényeg, hogy ugyanaz az ingatlan hány ember kezében fut körbe.

Sokkal fontosabb, hogy az az egy, aki dolgozik vele, MIT TESZ ÉRTE.

Én is közel 30 helyen hirdetem az ingatlanokat, ehhez jön hozzá sok-sok facebook-os csoport.

De óriási különbség van aközött, hogy egy ingatlan tudatosan, jól felépítve, sok felületen jelenik meg…

…vagy aközött, hogy ugyanazon az oldalakon rajtam kívül még öt-hat-nyolc másik ingatlanos is ugyanazt hirdeti.

Ettől nem lesz több vevő. 🤔

Attól, hogy valaki újra és újra belefut ugyanabba az ingatlanba, még nem fogja jobban akarni.

Sőt, sokszor inkább az ellenkező hatást éri el.

A vevőben ilyenkor nem az fog megszületni, hogy „de jó, ezt biztos nagyon komolyan értékesítik”.

Sokkal inkább ez:

Miért hirdetik ezt ennyien?
Miért mások az adatok?
Miért más az ár?
Valami gond van az ingatlannal?
Ennyire nem tudják eladni?

És ezek jogos kérdések.
Mert a jó hirdetés nem attól jó, hogy sokszor látják.

Attól, hogy hiteles.

Attól, hogy a fotók a valóságot mutatják.
Attól, hogy a szöveg jól van megírva.
Attól, hogy rendben vannak az adatok.
Attól, hogy az ingatlan jól van bemutatva.
Attól, hogy van mögötte VALÓDI MUNKA.
És igen: TUDATOS MARKETING.

Mert ez az, amit sokan nem látnak.

A háttérmunka.

A fotózás.
A videó.
Az alaprajz.
A hirdetési szöveg.
A közösségi média jelenlét.
A Facebook, az Instagram, a TikTok.
Az érdeklődők kezelése.
A szűrés.
A visszajelzések figyelése.
És az, hogy legyen egy stratégia akkor is, ha az ingatlan nem mozdul úgy, ahogy kellene.

Mert az ingatlanos munkája nem abból áll, hogy feltesz egy hirdetést, aztán várja a CSODÁT.

És igen, van az a pont, amikor hiába minden marketing, hiába minden stratégia, ha a tulajdonos olyan árhoz ragaszkodik, amivel az ingatlan gyakorlatilag eladhatatlan.

Mert, ha egy ingatlan 8-10 millió forinttal túl van árazva, és erre semmilyen nyitottság nincs, akkor lehet bármilyen jó a hirdetés, lehet bármilyen erős a marketing, a piacot nem lehet becsapni.

Én ezért hiszek abban, hogy nem több ingatlanos kell egy ingatlanhoz.

Olyan kell, aki valóban dolgozik érte.

Aki nem csak jelen van.
Értéket is ad!

Aki nem csak hirdeti.
Képviseli!

Aki nem csak kiteszi.
Felépíti!

Mert az ingatlan értékesítése nem darabszámverseny.

Nem az nyer, akinek a legtöbb ingatlanosa van.

Hanem az, akinek van legalább egy, aki tényleg tesz is azért, hogy abból eredmény legyen.

Én legalábbis ebben hiszek.

Ti hogy látjátok?

26/08/2026

AZÉRT A RÁD BÍZOTT INGATLAN MÉG NEM A TIÉD…

Ma történt velem egy olyan sztori, amin azóta is gondolkodom.

Mentem egy új megbízásra. A tulajdonossal most találkoztunk először, én pedig most jártam először az ingatlanban is. A lakás jelenleg üresen áll, viszont két másik ingatlanos már hónapok óta hirdeti.

Szinte egyszerre értünk oda a tulajdonossal, úgyhogy együtt mentünk fel.

Elkezdte mutatni a lakást, beszélgettünk, teljesen normális első találkozás volt.

Megállt, én is, persze nem értettem, hogy mi történt, miért hagyta abba a beszélgetést.

„Ez a törölköző nem volt itt.”

Néztem.

Mentünk tovább.

„A szőnyegek sem így álltak.”

Benézett az egyik szekrénybe.
Ott volt egy párna meg egy pléd.
A konyhában elmosott poharak.
A pulton egy lekváros üveg.

Na, innentől azért kezdett elég furcsa lenni a történet.

A tulajdonos nagyon mérges lett. Ő arra gyanakszik, hogy valaki akár ott is aludhatott. (Viszont neki van kulcsa a lakáshoz, meg a két ingatlanosnak!)

Én ezt nyilván nem tudom, és nem is fogok senkit megvádolni valamivel, amit nem láttam.

De egy dolgon azóta is gondolkodom.

Hogy jut eszébe bárkinek egy rábízott ingatlant úgy használni, mintha a sajátja lenne?

Velem egyszer fordult elő, hogy egy üres ingatlanban mutatás után el kellett mennem mosdóba, mert már tényleg nem volt más választásom.
És még akkor is borzasztó kellemetlenül éreztem magam.

Pedig nálam volt a kulcs.
Jogosan voltam bent.
Dolgozni mentem oda.

Mégis végig az volt bennem, hogy ez valakinek az otthona, vagy legalábbis a tulajdona. Nem az enyém.

Szerintem egy normális ingatlanosnál ez ennyire egyszerű.

Ha kulcsot kapsz egy ingatlanhoz, akkor vigyázol rá.

Ha mutatásod van, bemész.
Ha fotózni kell, bemész.
Ha videózni kell, bemész.
Ha felmérés vagy bármilyen, az értékesítéshez kapcsolódó feladat van, bemész.
Természetesen mindezt előre egyeztetve a tulajdonossal.

Ha valami nincs rendben, szólsz a tulajdonosnak.
Ha nyitva maradt egy ablak, bezárod.
Ha égve maradt a villany, lekapcsolod.
Úgy hagyod ott az ingatlant, ahogy átvetted.

Ennyi.

Nem eszel ott.
Nem alszol ott.
Nem használod a tulajdonos dolgait.
Nem viszel oda senkit magáncélból.
Nem rendezkedsz be.

Mert attól, hogy nálad van egy kulcs, még nem kaptál szabad felhasználási jogot az ingatlanhoz.

Bizalmat kaptál.

És szerintem ez óriási különbség.

Ha pedig egyszer bizonyíthatóan kiderülne, hogy egy ingatlanos a tulajdonos tudta nélkül saját célra használ egy rábízott lakást, nálam nem lenne kérdés.

Kulcs vissza, megbízás vége.

Mert egy ránk bízott ingatlanban nem „jogaink” vannak.

Feladatunk van.
Felelősségünk van.
És mindenekelőtt bizalmat kaptunk.

Nekünk pedig pontosan addig van helyünk ott, ameddig a munkánk tart!

18/08/2026

Most én is átkerültem a másik oldalra.

Nem eladok. Nem ingatlant keresek megvételre.
Albérletet keresek.

A keresői oldal nehézségeiről eddig is sokat hallottam, hiszen rengeteg érdeklődővel beszélgettem már. Mutatások közben sokszor elmesélték, mennyire nehéz elérni egy tulajdonost, időpontot egyeztetni, visszajelzést kapni.

És legyünk korrektek: nem csak tulajdonosokra panaszkodtak. Ingatlanosokra is. Arra, hogy nem hívják vissza őket, nehézkes a kommunikáció, vagy egyszerűen nem sikerül rendesen megszervezni egy megtekintést.

Szóval eddig is volt rálátásom arra, milyen tud lenni a keresői oldal.

Most viszont a saját bőrömön is megtapasztalom.

Böngészem az ingatlanportálokat.
Nézem a Facebook-csoportokat.
Írok privát üzenetet.
Odaírom kommentben, hogy üzenetet küldtem.
Bejelölöm a tulajdonost, hogy biztosan ne vesszen el az üzenet az engedélykérések között.
Telefonálok.
Ha nem veszik fel, várok.
Aztán újra próbálkozom.

És közben egyre többször történik ugyanaz:

Semmi.

Nincs válasz az üzenetre.
Nincs reakció a kommentre.
Nincs visszahívás.
Van, ahol a hirdetés alatt 10-15 érdeklődő jelzi, hogy írt, és láthatóan senki nem kap választ.

Nekem az elmúlt időszakban körülbelül 8-10 olyan megkeresésem volt, amire semmilyen reakció nem érkezett.

És itt bújik elő belőlem az ingatlanos. 🙂

Mert közben nagyon sok hirdetésben ott van:

„INGATLANOSOK KÍMÉLJENEK!”

Rendben.
Értem.
Egy albérletnél sok tulajdonos szeretné megspórolni az ingatlaniroda díját, ami jellemzően egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg.

Csak keresőként most felmerült bennem egy kérdés:

Kedves Tulajdonosok, ha az érdeklődők jelentős részét nem tudjátok vagy nincs időtök kezelni, biztos, hogy mindig az ingatlanos a felesleges szereplő?

Mert amikor én dolgozom egy ingatlannal, felveszem a telefont.

Ha éppen nem tudom felvenni, mert ügyvédnél vagyok, tárgyalok, mutatáson vagyok vagy egyszerűen olyan helyzetben, ahol nem tudok beszélni, küldök egy visszahívós üzenetet.

És amint tudom (ez lehet 5 perc, de néha akár 1 óra is), de mindig visszahívom az érdeklődőt.

Megválaszolom a kérdéseit.
Kiderítem, valóban neki való-e az ingatlan.
Egyeztetek vele.
Szűröm az érdeklődőket.

Nem az a cél, hogy egy délután alatt tizenöt embert végigtereljünk egy lakáson csak azért, mert mindannyian írtak egy „érdekel” üzenetet.

A cél az, hogy azok jussanak el a megtekintésig, akiknél valóban van esély arra, hogy létrejöjjön a bérbeadás vagy az adásvétel.

És közben a tulajdonosnak nem kell egész nap a telefonját figyelnie, tucatnyi Messenger-üzenetre válaszolnia, időpontokat szerveznie, lemondásokat kezelnie és ugyanazokat a kérdéseket újra meg újra megválaszolnia.

Most, hogy én is keresőként vagyok benne ebben a folyamatban, még inkább érzem, mennyit számít az, ha valaki ténylegesen kézben tartja az egészet.

Nem azt mondom, hogy minden ingatlanhoz kötelező ingatlanost fogadni.

Azt viszont igen, hogy egy korrekt, lelkiismeretes ingatlanos nem csak „feltesz egy hirdetést”.

Sokszor pont azt a rengeteg apró, időrabló és idegőrlő feladatot veszi le a tulajdonos válláról, amit kívülről nem is igazán látni.

Úgyhogy most keresőként és ingatlanosként egyszerre kérdezem:

Ha saját magatok hirdetitek az ingatlant, mennyi időn belül tartjátok korrektnek, hogy választ kapjon egy érdeklődő?

Egy-két órán belül?
Egy-két napon belül?
Vagy szerintetek még egy-két hét után is teljesen rendben van reagálni?

És keresőként ti meddig próbálkoztok?

Egy-két nap után elengeditek?
Vagy egy-két hét után is van értelme újra ráírni a tulajdonosra, hogy elérhető-e még az ingatlan?

Én bevallom, elég kitartó vagyok. Van, akinél még két hét után is próbálkozom.

De azért néha már felmerül bennem a kérdés:
ha ennyire nehéz elérni valakit még azelőtt, hogy bármi elkezdődött volna, vajon később mennyire lesz egyszerű a kommunikáció?

11/08/2026

Szerintetek ott kell lennie a tulajdonosnak, amikor az ingatlanos mutatja az ingatlant?

Erről biztosan megoszlanak majd a vélemények, mert tulajdonosi oldalról teljesen érthető az érzés:
„Ez az én ingatlanom, miért ne lehetnék ott?”

Csakhogy vevői szemmel egészen másképp működik egy ingatlanbemutatás akkor, ha a tulajdonos nincs jelen.

Éppen múlt héten mutattam egy ingatlant, ahol a tulajdonos is ott volt. Ezzel önmagában még semmi probléma nem lett volna, csak egy idő után átvette a szerepemet, és elkezdte ő körbevezetni az érdeklődőt. 😄

Próbáltam finoman, egy kis humorral jelezni neki:
„Ne vegye el a munkámat, azért vagyok itt, hogy ezt én csináljam. Bízza rám, üljön le nyugodtan és pihenjen egy kicsit.”

És tényleg nem azért, mert egy tulajdonos ne ismerné jobban a saját otthonát nálam. Természetesen ő tudja, hol van egy plusz konnektor, vagy melyik sarokban szeretett reggel kávézni.

De egy ingatlan megmutatása nem csak abból áll, hogy végigsétálunk a helyiségeken.

Nagyon sokszor azt látom, hogy a vevő sokkal felszabadultabban nézelődik, amikor nincs mellette a tulajdonos.

Belenéz a szekrénybe.
Kinyitja az ablakot.
Megnézi közelebbről a burkolatot.
Visszamegy még egyszer ugyanabba a szobába.
Megkérdezi tőlem, hogy szerintem elférne-e ott egy nagyobb ágy.
Vagy egyszerűen csak megáll valahol, és elkezdi elképzelni, milyen lenne ott élni.

Tulajdonos jelenlétében viszont sokan feszengenek.

Nem merik azt mondani:
„Nekem ez a konyha nem tetszik.”

Nem merik megkérdezni:
„Szerinted ezt mennyiből lehetne átalakítani?”

És végképp nem biztos, hogy kimondják:
„Ez a szoba nekünk túl kicsi.”

Pedig nekem ingatlanosként pont ezekből a mondatokból kell megtudnom, mi jár a fejükben.

Van egy másik érdekes helyzet is.

A tulajdonos sokszor teljesen jó szándékból minden apró részletet el akar mondani.

„Ezt a polcot a férjem csinálta.”
„Itt volt régen a gyerek ágya.”
„Ezt a burkolatot mi választottuk.”
„Itt szoktunk nyáron reggelizni.”

Ezek neki fontos emlékek.

A vevő viszont közben próbálja azt elképzelni, hogyan lenne ez az ő otthona.

És néha pont az segít neki ebben, ha egy kicsit eltűnik az ingatlanból az előző tulajdonos története, és helyet kap a sajátja.

A harmadik, amit sokan nem gondolnak végig: ha valami nem tetszik a vevőnek, azt nekem sokkal könnyebben elmondja.

Én nem sértődöm meg azon, ha azt mondja, hogy ronda a fürdőszoba. 😄
A tulajdonos viszont lehet, hogy húsz éve szereti azt a fürdőszobát, és ő választotta bele minden egyes csempét.

Innentől egy teljesen ártatlan véleményből pillanatok alatt kellemetlen helyzet lehet.

Éppen ezért én azt szeretem, amikor a tulajdonos rám bízza a mutatást.

Ismerem az ingatlant.
Tudom a fontos műszaki és egyéb információkat.
Ha pedig olyan kérdés érkezik, amire nem tudom biztosan a választ, inkább megkérdezem utólag a tulajdonost, mintsem találgassak.

Nem gondolom, hogy minden esetben „tilos” ott lennie a tulajdonosnak.

Vannak olyan ingatlanok, élethelyzetek és körülmények, amikor ez egyszerűen nem megoldható.

De ha van választási lehetőség, én szakmailag sokkal jobban szeretem, ha az érdeklődőt kettesben tudom végigvezetni az ingatlanon.

Mert olyankor nem csak mutatom a lakást vagy a házat.

Figyelem az érdeklődőt.
A kérdéseit.
A reakcióit.
Azt, hol időzik el.
Mi tetszik neki.
Mi az, aminél elbizonytalanodik.

És közben ő is sokkal szabadabban tud kérdezni.

Úgyhogy tulajdonosként néha a legtöbb, amit egy mutatás alatt tehetsz az eladásért, meglepő módon az, hogy egy picit hátrébb lépsz, és hagyod dolgozni azt, akit ezért bíztál meg.

Na de tényleg kíváncsi vagyok:

Ti mit gondoltok?
Tulajdonosként ragaszkodnátok ahhoz, hogy ott legyetek minden mutatáson?

Vevőként pedig melyiket szeretnétek jobban?
Ha a tulajdonos is jelen van, vagy ha csak az ingatlanossal tudtok nyugodtan körbenézni?

31/07/2026

Lehet, hogy most nem álmaid otthonát kell megvenned.
Hanem az elsőt.

Most nagyon csendes az ingatlanpiac.
A keresők jelentős része figyel, számolgat és vár.

Várja, hogy tovább csökkennek-e az árak.
Várja a még jobb ajánlatot.
És közben próbálja eldönteni, mekkora havi törlesztőt mer biztonsággal bevállalni.

Megértem.

Sok fiatalnak már az önerő összegyűjtése sem volt egyszerű. A jelenlegi ingatlanárak pedig még a mostani kisebb korrekció mellett is magasak, főleg akkor, ha valóban az átlagos magyar fizetésekből indulunk ki.

Ingatlanosként azt látom, hogy Székesfehérváron is megtorpant a piac. A kereslet visszaesett, a kínálatból pedig több esetben lehet alkudni. A lakásoknál, köztük a panellakásoknál is találkozhatunk már reálisabb árakkal, mint néhány hónappal ezelőtt.

Ezért most azoknak szólok, akik az első saját otthonukat keresik: ne csak tíz-húsz évre előre gondolkodjatok.

Nem biztos, hogy elsőre szükségetek van három hálószobára, hatalmas nappalira és arra a lakásra, amelybe majd két gyerekkel is kényelmesen elfértek.

Lehet, hogy most egy másfél vagy kétszobás lakás a jó döntés.

Egy olyan otthon, amelyet ki tudtok fizetni, amelynek a törlesztőrészlete nem teszi tönkre a mindennapjaitokat, és amelyben a következő néhány évben biztonságosan el tudtok indulni.

Aztán öt év alatt sok minden történhet.

Előrébb léphettek a munkában.
Emelkedhet a fizetésetek.
Megérkezhet az első baba.
Eldönthetitek, hogy inkább egy kertes házban folytatnátok.

Vagy nyerhettek a lottón is. 😂😂
Erre azért pénzügyi tervet ne építsünk.

Egy kisebb lakást később el lehet adni, és lehet belőle továbblépni egy nagyobb otthonba. Az első ingatlannak nem kell minden olyan igényt kielégítenie, amely majd tíz év múlva válik fontossá.

Nem azt mondom, hogy bármi áron vásároljatok.

A hitelt mindig a valós lehetőségeitekhez kell igazítani, az ingatlan állapotát és árát pedig alaposan meg kell vizsgálni.

De a tökéletes pillanatra sem feltétlenül érdemes örökké várni.

Mert ha a kereslet ismét erősödni kezd, az az árakat is könnyen felfelé mozdíthatja. Azt viszont ma senki nem tudja becsületesen megígérni, hogy innen pontosan merre és milyen gyorsan változik majd a piac.

Talán most nem az jár a legjobban, aki a legtovább vár.

Hanem az, aki megtalálja azt az első otthont, amelyet ma még biztonsággal megengedhet magának. ❤️

30/07/2026

Tegnap egy üveg pezsgővel vártak az ügyfeleim.
És őszintén mondom... majdnem elsírtam magam.

Nem azért, mert valami rossz történt.
Épp ellenkezőleg, mert néha egyetlen apró gesztus is emlékeztet arra, hogy miért szeretem ennyire a munkámat. ❤️

Április végén kaptam egy e-mailt.
Egy szabadbattyáni családi ház tulajdonosa keresett meg. Válaszoltam neki, részletesen leírtam, hogyan dolgozom, mivel tudok többet nyújtani egy egyszerű hirdetésnél. Szó volt a profi fotókról, a 3D-s alaprajzról, a marketingről és arról is, hogy számomra minden ingatlan mögött emberek állnak.

Ezután találkoztunk.

Egy kedves házaspárt ismertem meg, akik három már nagykorú, de még tanuló gyermekükkel élnek együtt. Régóta szerettek volna egy nagyobb otthont, ahol végre mindenkinek jut elég tér, ezért döntöttek úgy, hogy eladják a házukat, és egy több szobás ingatlanba költöznek.

Elindítottuk az értékesítést.
Több érdeklődő is megnézte a házat, végül éppen az első lett a befutó.

Három hónapon belül sikeresen lezárult az adásvétel, ráadásul magasabb áron, mint amire a tulajdonosok eredetileg számítottak.

Az adásvételi szerződés aláírása után sem engedem el az ügyfeleim kezét.
Ugyanúgy tartjuk a kapcsolatot, érdeklődöm, hogy haladnak a költözéssel, a pakolással, és mindig elmondom nekik, hogy ha bármiben segítségre van szükségük, nyugodtan hívjanak.

Tegnap is egy apró ügy miatt mentem vissza hozzájuk.
Ahogy beléptem az ajtón, egy üveg alkoholmentes pezsgővel vártak. (vezetek, igy más szóba sem jöhet)

Azt mondták, szeretnék megköszönni mindazt, amit értük tettem.
Nem csak azt, hogy sikerült eladni a házukat.
Hanem a hozzáállásomat.
A kedvességemet.
A türelmemet.
A törődésemet.
Azt, hogy végig lehetett rám számítani.

Őszintén mondom, nagyon meghatódtam.
Annyira váratlanul ért ez a kedvesség, hogy majdnem könnybe lábadt a szemem.

Az ilyen pillanatok miatt érzem azt, hogy én nem egyszerűen ingatlanokat értékesítek.

Kapcsolatokat építek.
Bizalmat kapok.
És minden egyes sikeres adásvétellel egy picit én is gazdagabb leszek.
Nem pénzben.
Hanem emberileg.

🥂 Köszönöm a bizalmat, a kedves szavakat és ezt a megható pillanatot. Nagyon sokat jelentett nekem. ❤️

21/07/2026

Van egy mondat, amitől a legtöbben azonnal rosszul érzik magukat.

"Majd holnap megcsinálom."

A gardróbot.
A festést.
A felújítást.
Az életmódváltást.
Az eladást.

Csakhogy a "holnapból" sokszor hetek lesznek, majd hónapok.. Néha évek.

Közben pedig telik az idő.
A gyerekek felnőnek.
A ház túl nagy lesz.
A lépcső egyre nehezebb.

Majd egyszer csak rájössz, hogy már rég nem ott élsz, ahol igazán boldog vagy. Csak megszoktad.

És tudod, mit vettem észre az évek alatt?
Amikor egy tulajdonos azt mondja nekem:
"Eladnám… de még várok egy kicsit."
vagy
"Nem tudom, biztos jó döntés ez?"
akkor szinte mindig ugyanaz áll a háttérben.
Nem maga az ingatlan.
Az elengedés, az, hogy még nem tudta elengedni.
Hiszen egy otthon nem csak négy fal.

Ahol leélünk 10-20- vagy akár 30 évet, ott az emlékeinkkel van telis tele minden, és az emlékeket nem lehet egy adásvételi szerződéssel lezárni.
És ez teljesen természetes, éppen ezért sokszor nem is az ár a valódi akadály.

Valódi nehézséget az okozza, hogy érzelmileg még annyira kötődsz az otthonodhoz, hogy nehéz kívülről, reálisan nézni rá.
Ilyenkor gyakran magasabbnak érzed az értékét, nehezebb elfogadni a piac visszajelzését, és minden érdeklődőben inkább azt látod, hogy miért nem ő lesz a megfelelő vevő.

Én ilyenkor nem sürgetem az eladást, mert hiszem, hogy egy sikeres értékesítés nem a hirdetés feladásával kezdődik.

Hanem azzal a pillanattal, amikor TE is készen állsz rá.

És érdekes módon a legtöbb ügyfelem a végén ugyanazt mondja:
„Ha tudtam volna, hogy ez ennyire gördülékenyen megy, már sokkal korábban meghoztam volna a döntést.”

Nem kell ma eladnod az otthonodat.
De ha hónapok óta ott motoszkál benned a gondolat…
…akkor lehet, hogy nem az ingatlanod vár a megfelelő pillanatra.

Hanem te.

❤️ Egy ingatlant el lehet adni. Az otthont viszont először a szívünkben kell elengedni.

23/06/2026

Az ingatlanvásárlás általában nem ott kezdődik, hogy valaki autóba ül és elmegy megnézni egy házat.

Otthon, a kanapén, este, telefonnal a kézben.

Elkezdi nézegetni a hirdetéseket, beállítja az árkategóriát, a kívánt települést, a szobaszámot, stb... és indul a keresés.

A hölgyek többsége ilyenkor elképesztő sebességgel tudja gyűjteni a kedvenceket.

Menti a hirdetéseket, nézegeti a képeket, elképzeli, hová kerülne a kanapé, milyen lenne ott a családi élet, mennyire érzi otthonosnak az egészet.

Aztán előkerül a férj. 😉 És itt általában jön a második szűrő.

Mert míg mi nők azt nézzük, el tudnánk-e képzelni ott az életét, addig a férfit sokkal inkább a műszaki tartalom érdekli.

Milyen állapotú a tető?

Mikor volt felújítás?

Milyen a fűtés?

Milyen költségekkel kell számolni?

A húsz-harminc elmentett hirdetésből ilyenkor marad hat-nyolc olyan ingatlan, amely mindkettőjük számára érdekes lehet.

Ekkor kezdődnek a megtekintések.

És itt látok egy nagyon gyakori hibát.

Sokan úgy indulnak neki a keresésnek, hogy a tökéletes ingatlant szeretnék megtalálni.

Azt, amelyik pontosan akkora.
Pontosan olyan elosztású.
Pontosan olyan állapotú.
Pontosan ott van, ahol elképzelték.

Csakhogy a valóság ritkán működik így.

Mert lehet, hogy az egyik háznak kisebb a telke, mint szerették volna.
A másikban a konyha nem az igazi.
A harmadiknál az elosztás nem százszázalékos.

Viszont közben ott van egy ingatlan, amely szinte minden fontos elvárásnak megfelel.

Nem tökéletes. De nagyon jól élhető.

És sokszor ez lesz a befutó.

A legjobb döntések ugyanis nem mindig a hibátlan ingatlanokról szólnak.

Hanem arról, hogy felismerjük: melyik az a ház, amelyikben valóban el tudjuk képzelni a következő éveinket.

Mert tökéletes ingatlan szinte nincs.

Jó döntés viszont nagyon is van.

18/06/2026

„Márti személyében egy végtelenül korrekt és megbízható ingatlanost ismertem meg…”

Az ilyen visszajelzések mindig megerősítenek abban, hogy miért szeretem ezt a hivatást. ❤️

Tegnap ismét egy adásvételi szerződés került aláírásra. 🏡

Őszintén szólva mindig jó érzés, amikor egy folyamat végére érünk, de az még jobb érzés, amikor az ügyfél is úgy érzi, hogy jó kezekben volt.

Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanos feladata annyi, hogy felteszi a hirdetést, megmutatja a házat, aztán várja a jutalékot. A valóság azért ennél jóval több.

Telefonok, egyeztetések, kérdések, tárgyalások, papírok, ügyvédek, határidők... és közben ott van az eladó, aki szeretné a lehető legjobb áron és a lehető legkevesebb stresszel eladni az ingatlanát.

Én mindig arra törekszem, hogy ezt a terhet levegyem az ügyfeleim válláról.

Ennél az értékesítésnél is külön öröm számomra, hogy az ingatlan a meghirdetett áron talált új tulajdonosra, ami a mai piacon egyáltalán nem magától értetődő.

Tegnap az ügyvédnél ülve ismét eszembe jutott, hogy mennyire fontos a bizalom ebben a szakmában. Hiszen az emberek nem egyszerűen egy házat bíznak rám. Sokszor egy élet munkáját, emlékeit, terveit és a következő nagy lépésüket.

Köszönöm Krisztinának a bizalmat és a kedves szavakat! ❤️

Nekem az a legfontosabb, hogy az ügyfeleim végig biztonságban érezzék magukat a folyamat során. Ha a végén úgy állnak fel az asztaltól, hogy minden rendben ment, akkor tudom, hogy jól végeztem a munkámat.

Mert egy sikeres ingatlaneladás végén nemcsak egy szerződés születik meg, hanem egy elégedett eladó és egy boldog új tulajdonos is. ❤️

Hajmási Márti-REDingatlan

29/09/2026

15/09/2026

26/08/2026

18/08/2026

11/08/2026

31/07/2026

30/07/2026

21/07/2026

23/06/2026

18/06/2026

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Vállalkozás Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Adatlap eltávolítási kérelme