17/11/2019
Ingatlanpiaci körkép 2019. november
A kisebb településeken akár már ezer forintért is lehet egy négyzetméternyi építési telket vásárolni, míg ugyanekkora területért Budapest belvárosában egy társasház-fejlesztésre alkalmas telek esetében már 360-380 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
Jellemzően ott élénk a telekpiaci forgalom, ahol a lakásépítési kedv is nagy. Az utóbbi öt évben országos szinten, Budapesten adták ki az építési engedélyek harmadát, míg a megyei jogú városokban közel negyedét. Nagy különbségek tapasztalhatók a telkek méretében. A legkisebbek 500 m2-nél kezdődnek, ennél azonban kedveltebbek a nagyobb területűek (700-800 m2), ahogy népszerűek az átlagos családi házra optimalizált telkek is (1000-1300 m2)
Hatalmas a szórás az árak terén is. Az év első kilenc hónapja alatt értékesített telkek közül a legolcsóbb fajlagos áron a kisebb településeken található, külterületi, zártkerti, 1000-1500 m2-nél nagyobb parcellákhoz lehetett hozzájutni. Ezek ára nem érte el az 1000,- Ft/m2-t. Ilyen ingatlanok szinte az ország minden régiójában találhatóak, de előfordulásuk leginkább Zala, Heves vagy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a leggyakoribb. Ugyanakkor kis szerencsével vagy kivárással akár a főváros vonzáskörzetében is akad ilyen lehetőség, Csemőn vagy Tatán is előfordult hasonló árfekvésű tranzakció az Otthon Centrum gyakorlatában.
A lakásépítésre alkalmas területek árát több tényező befolyásolja: a telek méretén túl a beépíthetőség mértéke is fontos tényező, nem mindegy, hogy egy vagy több családi ház, esetleg többlakásos épület építhető-e a telekre.
A városközponttól távolabb eső területek általában olcsóbbak, de ezt az egyes városrészek presztízse is nagyban befolyásolja. A regionális különbségek jól érzékelhetőek, nagyobb a kereslet a városok és városkörnyéki települések beépíthető telkeire, illetve a Balaton-parti településeken kínáltakra, mint a városoktól távolabb fekvő, kisebb helyeken árult telkekre.
Budapesten keltek el a legdrágább ingatlanok, itt a helyszűke miatt a társasház-fejlesztésre alkalmas telkek árai a legmagasabbak. A belvárosban 360-380 ezer forintot is kifizetnek egy négyzetméternyi telekért, amiért a pesti külső kerületekben akár egy négyzetméternyi lakást is lehet venni. A belvároshoz közel lévő kerületekben ennél valamivel olcsóbb egy négyzetméternyi telek átlagára (260 ezer Ft), míg Buda felé haladva tovább mérséklődnek az árak (130- 170 ezer Ft/m2). A külső kerületekben tovább csökken egy négyzetméter ára (20 és 60 ezer Ft/m2).
10 ezer forintos négyzetméterártól indulnak a családi házak építésére alkalmas külső kerületi telkek, Budafokon már magasabb az átlagár (40 ezer Ft/m2), ami a budai oldalon tovább nő (50-80 ezer Ft/m2). Jellemző mutató, hogy a magasabb fajlagos ár a kisebb telekmérettel társul. Ahogy távolabb megyünk a városhatártól, egyre kedvezőbb a fajlagos telekár: Budaörsön, Nagykovácsiban és Ürömön 40-60 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző, míg a Solymáron ennek nagyjából a fele (25 ezer Ft/m2) az átlagár.
Az ország keleti felében Miskolcon már 5-7 ezer forintos négyzetméteráron is volt telek adás-vétel, Nyíregyháza külső kertvárosrészeiben (Borbánya, Oros) 9-10 ezerért lehetet egy négyzetmétert vásárolni. Átlagosan 16-18 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették a Debrecenben lévő lakótelkeket, de a belvárosi fejlesztési telkek négyzetmétere elérte 50 ezer forintos határt.
A Balaton környéke sajátos térség: a vízparti települések országos vonzerejét jelzi, hogy a hivatalos lélekszánhoz viszonyítva kiugróan magas az adás-vételek száma. Az északi és a déli part kedveltséget mutatja, hogy amíg Somogyban – Siófok Töreki városrészében, Balatonföldváron, Balatonlellén, Szárszón – általában 4-5 ezer Ft/m2 a lakó és üdülő telkek fajlagos ára, addig az északi part – Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonakali, Örvényes –lakótelkei 15-18 ezerért keltek el négyzetméterenként. Összehasonlításként Veszprém megye más városaiban (Pápán vagy Ajkán) 4-5 ezer forintos négyzetméteráron lehetett lakótelket venni, míg Várpalotán már 3500 forintért.
